Tájékoztató füzet

Tájékoztató füzet

Leendő és gyakorló szülőknek a csecsemők és kisgyermekek normál mozgásfejlődéséről

BEVEZETŐ

Ez a kiadvány a leendő és gyakorló szülőket kívánja tájékoztatni a csecsemők normál mozgásfejlődéséről. Egyben felhívja a figyelmet néhány olyan gyanújelre, amelyek a növekedés során a mozgásfejlődés akadályaivá válhatnak. Ezek a gyanú – vagy más néven – rizikójelek nem jelentenek betegséget, de speciális kezelést igénylenek minél korábban.

A „majd kinövi”, – vagy a „lusta/kövér, azért nem csinálja” megítélések jóvátehetetlen tévedések, mert az első napok/hetek/ hónapok fantasztikus lehetőségeit vesztegetik el. Lusta gyerek nincs, mert a szemlélődő típusú és kövér csecsemő mozgása is korának megfelelő, ha a háttérben nincs gátló tényező.

A gátló tényezők a csecsemő izomtónusában, fejének, törzsének és végtagjainak rendellenes tartásában, aszimmetrikus, szabálytalan mozgásában és mozgásfejlődésének elmaradásában mutatkozhatnak meg.

A csecsemők és kisgyermekek normál mozgásfejlődésének rövid összefoglalása 0-1,5 éves korig

0-2 hónap

  • Az újszülött végtagjaira a hajlított helyzet a jellemző, kezeit ökölben tartja. Az első 8 hétben az öklözés lassan oldódni fog az idegrendszer érésének megfelelően.
  • Szeret a hátán és a hasán feküdni, ott fejét átfordítja mindkét irányba.
  • Hason először 6 hetesen, fejét 45 fokos szögben megemeli.
  • A 0-2 hónapos időszakban még lehet kedvelt oldala, ebben az időszakban ez még nem felétlenül igényel kezelést.

háton és hason fekve szimmetrikusan hajlított végtagok

A 2. hónap végén gyanújel lehet, ha

  • túl erős a végtagok hajlított helyzete, vagy a végtagok nyújtása (gyakran megfeszíti magát, kinyújtja karjait és lábait),
  • aszimmetrikus a testtartása, vagy a végtagok helyzete,
  • hason és ölben tartva fejét hátra feszíti,
  • rögzülnek furcsa tartások (pl.: fejét mindig csak egyik oldalra fordítja),
  • a szopás, nyelés, légzés nehezített.

3. hónap

  • Háton fekve a szimmetria dominál, a végtagok helyzete és a törzs szimmetrikus.
  • Hason fekve a szimmetrikus alkartámasz a jellemző
  • Fejét a vállától függetlenül is képes fordítani.
  • Ülésbe húzásnál fejét megemeli, nem ejti hátra.
  • Kezeit középen összehozza, nézegeti.
  • A kezébe adott tárgyat megfogja, próbálja a szájához vinni.

3 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha

  • 3 hónapos kora után fejét ülésbe húzásnál és
  • hason fekvésben nem emeli,
  • fejét mindig egy irányba fordítja,
  • nem szeret hason feküdni, ez ellen sírással tiltakozik,
  • nem lazul a kezek ökölben tartása.

4-5 hónap

Ebben az életkorban indulnak be a nagymozgások, ekkor

  • hason fekvésben könyökét nyújtva, nyitott tenyéren támaszkodik mellkasát is megemelve,
  • hátáról oldalára fordul mindkét irányba,
  • lábaival játszik,
  • már nagy mozgástérre van szüksége, legjobb helye a játszószőnyegen van.

4-5 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha

  • hason támaszkodásnál nem nyitott tenyérrel, hanem kezét ökölbe zárva támaszkodik,
  • hason fekvésben a mellkasát még nem emeli magasra,
  • nem próbálkozik a hátáról az oldalára fordulni.
  • Az izomtónus normáltól való eltérésére utal, ha a csecsemő szinte „kifolyik” a szülő kezéből, vagy ezzel ellenkezőleg, törzsét, végtagjait feszíti, karjai nehezen emelhetők, alsó végtagjai nehezen nyithatók.
  • Hibás testtartásra és fokozott tónusos nyaki reflexre utaló jel lehet, ha háton próbál közlekedni, fejtetőn támaszkodva, illetve hason fekve karjait támaszkodás helyett oldalra tartja („repülőzik”)

6-7 hónap

  • A mozgás kezd összerendeződni, fordul hátról hasra és hasról hátra is mindkét irányban.
  • A függőlegesen tartott gyermek a talaj felé közelítve a lábát leteszi és rugózni kezd.
  • Ha hason fekvésben a lábát a talpánál megtámasztjuk, megpróbálja magát előre elrúgni, hason próbál kúszni.
  • Játékai után gurul.

6-7 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha

  • nem indul be az önálló fordulás minden irányba,
  • hibás testtartásra és fokozott tónusos nyaki reflexre utaló jel lehet, ha háton fejtetőn támaszkodva próbál közlekedni, illetve hason fekve karjait támaszkodás helyett oldalra tartja („repülőzik”),
  • a függőlegesen tartott gyermek a talaj felé közelítve a lábát felkapja, nem teszi le a talajra.

8-9 hónap

  • Ekkor már nagy mozgástérre van szüksége, járókában csak rövid ideig játsszon.
  • Szabályosan, váltott kézzel-lábbal kúszik.
  • Négykézlábra áll, és így „hintázik”.
  • Négykézláb állásban popsiját magasba tolja.

8-9 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha

  • kúszásnál mindkét kezével egyszerre húzza magát, vagy mindig csak az egyik oldali végtagjait mozgatja,
  • nem áll négykézlábra,
  • négykézláb állásban szétcsúsznak a térdei.

10-11 hónap

  • Fejlődik az egyensúlya.
  • Mászik.
  • Felül.
  • Feltérdel, esetleg kapaszkodva feláll.
  • Kapaszkodás nélkül egyedül rövid ideig áll.

10-11 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha

  • nem ül önállóan,
  • nem mászik.

12-18 hónap

Erre az életkorra tehető az önálló járás kialakulása, amelynek beindulása nagy egyéni eltérést mutathat.

Az ehhez vezető fejlődési fázisok:

  • Bútor mellett oldalazva lépeget, egyik bútorról egy távolabb lévőre átfog és átlép.
  • Egy-két lépést önállóan is megtesz.

12-18 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha

  • gyermekünk, amikor kapaszkodva feláll, gyakran lábujjhegyre helyezkedik. Ez akkor lehet kórjelző, ha pár másodperc után sem helyezi le sarkait a talajra.

Összefoglalás

A csecsemők nagymozgásainak kialakulása nagy vonalakban:

  • 0-1 hó: Csak reflexmozgásai vannak, akaratlagos mozgásai még nincsenek.
  • 2-3 hó: fejemelés, alkartámasz.
  • 3 hónapos korban kezdenek leépülni a csecsemőreflexek.
  • 4,5-5 hónapos korban indul a fordulás.
  • 6-7 hónapos korban kezd kúszni.
  • 8-9 hónapos korban négykézlábra áll és hintázik.
  • 9-10 hónapos korban mászik.
  • 11-12 hónapos korban feláll, kapaszkodással oldalazva lépeget.
  • 12-18 hónapos korban önállóan jár.

Az ültetés/ülés és a járatás/járás kérdéséről

A kisgyermek csak akkor ültethető, ha magától felül, és minden ülő helyzetben – kisszéken, hintában stb. – meg is tartja magát.
Az ülést a kúszás és a négykézláb helyzet előzi meg. Ezek által erősödik meg a hátizomzat és válik ülésre képessé általában úgy 9-10 hónapos korra.
A korai erőltetett ültetés helytelen, és gyakori oka a későbbi gerincproblémáknak, ezért az önálló ülés képességét türelmesen ki kell várni.
Mi a helyzet a „kenguruval” és az autósülésekkel? Egyik sem ideális, de szükségszerű.

Egy kisgyermekre akkor mondhatjuk, hogy önállóan jár, ha elesés után, kapaszkodás nélkül fel is tud állni. A járás kialakulása folyamat, amely a felállással kezdődik.
Ezt követi a kapaszkodva, oldalazva lépegetés, majd néhány – általában 3 – hónap múlva indul el a kisgyermek egyedül.
Az oldalazva lépés és az önálló járás közti időszakban még a mászás dominál.
Ez azért fontos, mert a mászás a helyes koordináció alapja, és kihat az értelem fejlődésére is.
Gyakori, hogy a gyermek előbb áll fel, mint mászik, és nyújtogatja a kezét, hogy vezessük.

Ne tegyük, mert ilyenkor

  • az izomzat nem elég erős a járásra,
  • a mászás a legfontosabb, amit azonban ki is hagyhat, ha vezetve eléri, amit szeretne,
  • miután sem az izomzata, sem a koordinációja nem alkalmas még a járásra, hibás mozgások rögzülhetnek.

Ne vegyünk ún. bébikompot sem. Ebben az eszközben, amely lábbal hajtva kerekeken gurul, az a gyermek is ül, aki önállóan erre még nem képes.

Miért ne használjuk? Mert,

  • nincs olyan természetes mozgásforma, hogy kerekeken gurulva közlekedünk,
  • a gyermekek csak lábujjhegyen tudják hajtani, ezzel rászoknak a lábujjhegyezésre, ami az önálló járásnál komoly problémát okozhat,
  • akkor ültetik bele a gyermeket, amikor még önállóan nem ül fel. Ennek hátrányairól már beszéltünk.

A járássegítőkről

Amikor a gyermek már fel tud térdelni, szeret maga előtt tolni nagyobb tárgyakat (kosarat, vödröt stb.), és így térden járva közlekedik. amikor már fel is tud állni, a széket tolva lépked. A járássegítő eszközök széles skálája kapható. Ezek nem károsak, csak fölöslegesek, mert a gyermekek megoldják ezt maguktól is.

DSGM=DÉVÉNY SPECIÁLIS MANUÁLIS TECHNIKA–GIMNASZTIKA MÓDSZER
ÚJ MÓDSZER A MOZGÁSREHABILITÁCIÓBAN

A Dévény-módszer (DSGM) a hagyományos gyógytornától eltérő, gyökeresen új szemléletre épülő rehabilitációs rendszer, amely a mozgássérülések valamennyi területén egyedülállóan eredményes.

Nem az eddig ismert rehabilitációs eljárások kibővítése, tovább fejlesztésre, hanem a mozgáskorrekció alapvetően új megközelítése.

A Dévény-módszer nem erőlteti azokat a mozgásokat, melyekre a beteg nem képes hanem a speciális manuális technika (SMT) alkalmazásával közvetlenül stimulálja az idegrendszert, ugyanakkor pedig visszaállítja az izmok normál állapotát, helyzetét és tónusát. Ez a kezelés – időben elkezdve – képes beindítani az agy tartalékállományát, amely így képes lehet az esetlegesen sérült részek munkáját is átvenni, ezáltal az esetek 80%-ában teljes gyógyulás érhető el.

Utószó

Kiadványunk a Dévény-módszert alkalmazó DSGM-szakgyógytornászok szemszögéből közelíti meg a kisgyermekek mozgásfejlődését, a teljesség igénye nélkül. Bízunk benne, hogy az első életév nagy örömei mellett mindig ott lévő bizonytalanságokat sikerült eloszlatnunk.

Gyanújelek esetén forduljanak bizalommal Alapítványunkhoz.

Ebben a táblázatban jelölheti gyermeke mozgásfejlődését.
(A kék mezők jelzik az adott életkorra jellemző mozgásformákat.)

Szerkesztette:
Dévény Anna Alapítvány

Képanyag:
Hubikné Klein Margit

Az illusztrációkat rajzolta és a szöveget tördelte:
Németh Edina

Dévény Anna
2014