Tájékoztató füzet
Leendő és gyakorló szülőknek a csecsemők és kisgyermekek normál mozgásfejlődéséről
BEVEZETŐ
Ez a kiadvány a leendő és gyakorló szülőket kívánja tájékoztatni a csecsemők normál mozgásfejlődéséről. Egyben felhívja a figyelmet néhány olyan gyanújelre, amelyek a növekedés során a mozgásfejlődés akadályaivá válhatnak. Ezek a gyanú – vagy más néven – rizikójelek nem jelentenek betegséget, de speciális kezelést igénylenek minél korábban.
A „majd kinövi”, – vagy a „lusta/kövér, azért nem csinálja” megítélések jóvátehetetlen tévedések, mert az első napok/hetek/ hónapok fantasztikus lehetőségeit vesztegetik el. Lusta gyerek nincs, mert a szemlélődő típusú és kövér csecsemő mozgása is korának megfelelő, ha a háttérben nincs gátló tényező.
A gátló tényezők a csecsemő izomtónusában, fejének, törzsének és végtagjainak rendellenes tartásában, aszimmetrikus, szabálytalan mozgásában és mozgásfejlődésének elmaradásában mutatkozhatnak meg.
A csecsemők és kisgyermekek normál mozgásfejlődésének rövid összefoglalása 0-1,5 éves korig
0-2 hónap
- Az újszülött végtagjaira a hajlított helyzet a jellemző, kezeit ökölben tartja. Az első 8 hétben az öklözés lassan oldódni fog az idegrendszer érésének megfelelően.
- Szeret a hátán és a hasán feküdni, ott fejét átfordítja mindkét irányba.
- Hason először 6 hetesen, fejét 45 fokos szögben megemeli.
- A 0-2 hónapos időszakban még lehet kedvelt oldala, ebben az időszakban ez még nem felétlenül igényel kezelést.
háton és hason fekve szimmetrikusan hajlított végtagok
A 2. hónap végén gyanújel lehet, ha
- túl erős a végtagok hajlított helyzete, vagy a végtagok nyújtása (gyakran megfeszíti magát, kinyújtja karjait és lábait),
- aszimmetrikus a testtartása, vagy a végtagok helyzete,
- hason és ölben tartva fejét hátra feszíti,
- rögzülnek furcsa tartások (pl.: fejét mindig csak egyik oldalra fordítja),
- a szopás, nyelés, légzés nehezített.
3. hónap
- Háton fekve a szimmetria dominál, a végtagok helyzete és a törzs szimmetrikus.
- Hason fekve a szimmetrikus alkartámasz a jellemző
- Fejét a vállától függetlenül is képes fordítani.
- Ülésbe húzásnál fejét megemeli, nem ejti hátra.
- Kezeit középen összehozza, nézegeti.
- A kezébe adott tárgyat megfogja, próbálja a szájához vinni.
3 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha
- 3 hónapos kora után fejét ülésbe húzásnál és
- hason fekvésben nem emeli,
- fejét mindig egy irányba fordítja,
- nem szeret hason feküdni, ez ellen sírással tiltakozik,
- nem lazul a kezek ökölben tartása.
4-5 hónap
Ebben az életkorban indulnak be a nagymozgások, ekkor
- hason fekvésben könyökét nyújtva, nyitott tenyéren támaszkodik mellkasát is megemelve,
- hátáról oldalára fordul mindkét irányba,
- lábaival játszik,
- már nagy mozgástérre van szüksége, legjobb helye a játszószőnyegen van.
4-5 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha
- hason támaszkodásnál nem nyitott tenyérrel, hanem kezét ökölbe zárva támaszkodik,
- hason fekvésben a mellkasát még nem emeli magasra,
- nem próbálkozik a hátáról az oldalára fordulni.
- Az izomtónus normáltól való eltérésére utal, ha a csecsemő szinte „kifolyik” a szülő kezéből, vagy ezzel ellenkezőleg, törzsét, végtagjait feszíti, karjai nehezen emelhetők, alsó végtagjai nehezen nyithatók.
- Hibás testtartásra és fokozott tónusos nyaki reflexre utaló jel lehet, ha háton próbál közlekedni, fejtetőn támaszkodva, illetve hason fekve karjait támaszkodás helyett oldalra tartja („repülőzik”)
6-7 hónap
- A mozgás kezd összerendeződni, fordul hátról hasra és hasról hátra is mindkét irányban.
- A függőlegesen tartott gyermek a talaj felé közelítve a lábát leteszi és rugózni kezd.
- Ha hason fekvésben a lábát a talpánál megtámasztjuk, megpróbálja magát előre elrúgni, hason próbál kúszni.
- Játékai után gurul.
6-7 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha
- nem indul be az önálló fordulás minden irányba,
- hibás testtartásra és fokozott tónusos nyaki reflexre utaló jel lehet, ha háton fejtetőn támaszkodva próbál közlekedni, illetve hason fekve karjait támaszkodás helyett oldalra tartja („repülőzik”),
- a függőlegesen tartott gyermek a talaj felé közelítve a lábát felkapja, nem teszi le a talajra.
8-9 hónap
- Ekkor már nagy mozgástérre van szüksége, járókában csak rövid ideig játsszon.
- Szabályosan, váltott kézzel-lábbal kúszik.
- Négykézlábra áll, és így „hintázik”.
- Négykézláb állásban popsiját magasba tolja.
8-9 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha
- kúszásnál mindkét kezével egyszerre húzza magát, vagy mindig csak az egyik oldali végtagjait mozgatja,
- nem áll négykézlábra,
- négykézláb állásban szétcsúsznak a térdei.
10-11 hónap
- Fejlődik az egyensúlya.
- Mászik.
- Felül.
- Feltérdel, esetleg kapaszkodva feláll.
- Kapaszkodás nélkül egyedül rövid ideig áll.
10-11 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha
- nem ül önállóan,
- nem mászik.
12-18 hónap
Erre az életkorra tehető az önálló járás kialakulása, amelynek beindulása nagy egyéni eltérést mutathat.
Az ehhez vezető fejlődési fázisok:
- Bútor mellett oldalazva lépeget, egyik bútorról egy távolabb lévőre átfog és átlép.
- Egy-két lépést önállóan is megtesz.
12-18 hónapos életkorban gyanújel lehet, ha
- gyermekünk, amikor kapaszkodva feláll, gyakran lábujjhegyre helyezkedik. Ez akkor lehet kórjelző, ha pár másodperc után sem helyezi le sarkait a talajra.
Összefoglalás
A csecsemők nagymozgásainak kialakulása nagy vonalakban:
- 0-1 hó: Csak reflexmozgásai vannak, akaratlagos mozgásai még nincsenek.
- 2-3 hó: fejemelés, alkartámasz.
- 3 hónapos korban kezdenek leépülni a csecsemőreflexek.
- 4,5-5 hónapos korban indul a fordulás.
- 6-7 hónapos korban kezd kúszni.
- 8-9 hónapos korban négykézlábra áll és hintázik.
- 9-10 hónapos korban mászik.
- 11-12 hónapos korban feláll, kapaszkodással oldalazva lépeget.
- 12-18 hónapos korban önállóan jár.
Az ültetés/ülés és a járatás/járás kérdéséről
A kisgyermek csak akkor ültethető, ha magától felül, és minden ülő helyzetben – kisszéken, hintában stb. – meg is tartja magát.
Az ülést a kúszás és a négykézláb helyzet előzi meg. Ezek által erősödik meg a hátizomzat és válik ülésre képessé általában úgy 9-10 hónapos korra.
A korai erőltetett ültetés helytelen, és gyakori oka a későbbi gerincproblémáknak, ezért az önálló ülés képességét türelmesen ki kell várni.
Mi a helyzet a „kenguruval” és az autósülésekkel? Egyik sem ideális, de szükségszerű.
Egy kisgyermekre akkor mondhatjuk, hogy önállóan jár, ha elesés után, kapaszkodás nélkül fel is tud állni. A járás kialakulása folyamat, amely a felállással kezdődik.
Ezt követi a kapaszkodva, oldalazva lépegetés, majd néhány – általában 3 – hónap múlva indul el a kisgyermek egyedül.
Az oldalazva lépés és az önálló járás közti időszakban még a mászás dominál.
Ez azért fontos, mert a mászás a helyes koordináció alapja, és kihat az értelem fejlődésére is.
Gyakori, hogy a gyermek előbb áll fel, mint mászik, és nyújtogatja a kezét, hogy vezessük.
Ne tegyük, mert ilyenkor
- az izomzat nem elég erős a járásra,
- a mászás a legfontosabb, amit azonban ki is hagyhat, ha vezetve eléri, amit szeretne,
- miután sem az izomzata, sem a koordinációja nem alkalmas még a járásra, hibás mozgások rögzülhetnek.
Ne vegyünk ún. bébikompot sem. Ebben az eszközben, amely lábbal hajtva kerekeken gurul, az a gyermek is ül, aki önállóan erre még nem képes.
Miért ne használjuk? Mert,
- nincs olyan természetes mozgásforma, hogy kerekeken gurulva közlekedünk,
- a gyermekek csak lábujjhegyen tudják hajtani, ezzel rászoknak a lábujjhegyezésre, ami az önálló járásnál komoly problémát okozhat,
- akkor ültetik bele a gyermeket, amikor még önállóan nem ül fel. Ennek hátrányairól már beszéltünk.
A járássegítőkről
Amikor a gyermek már fel tud térdelni, szeret maga előtt tolni nagyobb tárgyakat (kosarat, vödröt stb.), és így térden járva közlekedik. amikor már fel is tud állni, a széket tolva lépked. A járássegítő eszközök széles skálája kapható. Ezek nem károsak, csak fölöslegesek, mert a gyermekek megoldják ezt maguktól is.
DSGM=DÉVÉNY SPECIÁLIS MANUÁLIS TECHNIKA–GIMNASZTIKA MÓDSZER
ÚJ MÓDSZER A MOZGÁSREHABILITÁCIÓBAN
A Dévény-módszer (DSGM) a hagyományos gyógytornától eltérő, gyökeresen új szemléletre épülő rehabilitációs rendszer, amely a mozgássérülések valamennyi területén egyedülállóan eredményes.
Nem az eddig ismert rehabilitációs eljárások kibővítése, tovább fejlesztésre, hanem a mozgáskorrekció alapvetően új megközelítése.
A Dévény-módszer nem erőlteti azokat a mozgásokat, melyekre a beteg nem képes hanem a speciális manuális technika (SMT) alkalmazásával közvetlenül stimulálja az idegrendszert, ugyanakkor pedig visszaállítja az izmok normál állapotát, helyzetét és tónusát. Ez a kezelés – időben elkezdve – képes beindítani az agy tartalékállományát, amely így képes lehet az esetlegesen sérült részek munkáját is átvenni, ezáltal az esetek 80%-ában teljes gyógyulás érhető el.
Utószó
Kiadványunk a Dévény-módszert alkalmazó DSGM-szakgyógytornászok szemszögéből közelíti meg a kisgyermekek mozgásfejlődését, a teljesség igénye nélkül. Bízunk benne, hogy az első életév nagy örömei mellett mindig ott lévő bizonytalanságokat sikerült eloszlatnunk.
Gyanújelek esetén forduljanak bizalommal Alapítványunkhoz.
Ebben a táblázatban jelölheti gyermeke mozgásfejlődését.
(A kék mezők jelzik az adott életkorra jellemző mozgásformákat.)
Szerkesztette:
Dévény Anna Alapítvány
Képanyag:
Hubikné Klein Margit
Az illusztrációkat rajzolta és a szöveget tördelte:
Németh Edina
Dévény Anna
2014